Vissza a főoldalra. © Makláry Zoltán 2019. Telefon: 30-4088109 e-mail: maklaryz11@t-online.hu

22. Fejezet:Napellenzők

A napellenzők szerepe a fotográfiában kiemelkedő fontosságú, használatuk a professzionális fotózásban szinte kötelező. A napellenző hiánya a legjobb objektív rajzolatát is számottevően rontja. A gyártók tisztában vannak a napellenző alkalmazásának fontosságával, ezért minden objektívhez terveznek napellenzőt is, amelyet optimális esetben az objektívhez mellékelve forgalmaznak.

Ideális esetben a fényképezett témáról az objektív leképezése által a fénysugarak a képsíkra jutnak. A valóságban olyan fénysugarak is az elérik az objektívet, amelyeknek nem szabadna a képre kerülniük. Ezek a nemkívánatos fénysugarak az objektív lencsetagjain és belső foglalatain szóródnak, tükröződnek és csökkentik a kép kontrasztját, brillanciáját, élességét. Az ilyen hibák elkerülésére az objektívtervezők igyekeznek a lencsetagokon a legjobb tükröződésmentesítő bevonatokat alkalmazni és a lehető legfeketébb lencsefoglalatokat létrehozni. Amikor azonban nagy felületről sok, vagy néhány pontszerű fényforrásból nagyon erős kóbor fény jut az objektívbe, akkor nem kerülhető el a képminőség romlása. Az egyik legdurvább eset, amikor a napfény közvetlenül belesüt az objektívbe. De hasonló a probléma akkor is, ha a lámpa, vagy a vaku fénye eléri az objektív frontlencséjét. Kóbor fények nemcsak közvetlenül a fényforrásból kerülhetnek az objektívbe, hanem a fényképezett téma melletti de a már nem fotózott tárgyakról is verődik vissza fény, és ennek hatása ha ugyan kisebb mértékben, de mégis észrevehető. A napellenző feladata tehát a felesleges zavaró fények távol tartása, kizárása a képalkotásból. Ez a cél geometriai okokból sohasem teljesülhet teljesen. A napellenző annál jobb, minél nagyobb méretű, minél pontosabban követi az objektív látószögét és minél feketébb a felülete. Mindezek miatt a gyári, vagy akár annál jobb napellenző használata kötelező.

Mindenkinek javaslom a következő érdekes kísérlet elvégzését. Fényképezzünk le vakuval egy ismerősünk arcát fehér háttér előtt, majd éjszaka menjünk ki a szabadba és ismételjük meg ugyanezt a felvételt hasonlóképpen vakuval a koromfekete éjszakai háttérrel. A fekete háttér előtt fényképezett portré lényegesen élesebb, kontrasztosabb lesz. Ezért ha fehér hátterű képet szeretnénk készíteni, a fotózáshoz elég egy törtfehér vagy bézs színt választani és a fehér hátteret a későbbi képfeldolgozásnál már könnyű létrehozni. Óvakodni kell tehát attól, hogy egy nagy felületű fehér háttér túlexponálja a kép egy tetemes részét, és hogy ez a felesleges fénymennyiség az objektívben és a fényképezőgép tükörházában összevissza szóródhasson. A fényszóródás akkor is gondot okozhat, ha fényes tárgyakat, például pénzérméket sötét háttér előtt fotózunk. Ilyenkor a fényszóródás az objektív és a fényképezőgép belsejében történik, ezért ebben az esetben a napellenző önmagában már nem segít eleget.

Ekkor már az is nagyon fontos, hogy a fényképezőgép tükörházának belső borítása mennyire fekete. A Mamiya 645 super és Mamiya 645 Pro közötti fejlesztés legfontosabb része például a tükörház belsejének a kibársonyozása volt. A napellenző kialakítása nem lehet optimális, mindig van méret, súly és költség korlátozás. A napellenzőnek be kell engednie azokat a fénysugarakat, amelyek a képalkotáshoz szükségesek, és lehetőleg ki kell rekesztenie a felesleges fényeket. Ebből következik, hogy a napellenzőnek illeszkednie kell az objektív látószögéhez, tehát minden objektívhez más formájú napellenző ideális. Mivel a képformátum általában téglalap alakú, ezért legjobb, a napellenző formája is téglalap alakú. Az ilyen napellenzők használatakor azonban vigyázni kell, hogy a napellenző szabályosan legyen felhelyezve az objektívre, mert a véletlen elfordulás vignettálást okozhat. A kör keresztmetszetű napellenzők alkalmazása kevesebb figyelmet igényel. A menetes napellenzők nem csak a gyárilag ajánlott objektívre, hanem az ajánlottnál kisebb látószögű objektívekre is ráhelyezhetőek. A normál és teleobjektívekhez hatásosabb napellenző építhető, mint a nagylátószögű objektívekhez.

Az extra nagylátószögű és halszem objektívek kisméretű, virágszirom alakú napellenzői csak kismértékben tudják kizárni a zavaró fényeket. A teleobjektívek látószöge kisebb, ezért a hosszabb fókusztávolságú lencsékhez hosszabb méretű és hatásosabb napellenző építhető. Az ellenfényes felvételeknél a napellenzőnek különleges fontossága van. Ezért azok számára, akik az ilyen jellegű felvételeket szeretik célszerűbb a teleobjektívet választani. A zoomobjektívek napellenzői kevésbé optimalizálhatóak, mert a zoomobjektívek napellenzőjét a legrövidebb fókusztávolságához, illetve a legnagyobb látószöghöz kell igazítani. A profi középformátumú gépekhez kompendiumot is kínálnak, amelynek hossza több objektívhez is optimálisan beállítható. A mai napellenzők általában speciális bajonettel csatlakoznak az objektívhez. A műanyag bajonett könnyen megsérülhet, felhelyezése figyelmet igényel. A régebbi, menetes csatlakozású napellenzők idegen de hasonló látószögű objektívekkel is használhatóak. Szűrőadapterrel kisebb-nagyobb átmérőeltéréseket is áthidalhatunk, csupán arra kell figyelni hogy a napellenző ne vignettálja az objektívet.

Ha ellenőrizni szeretnénk, hogy a napellenzőnk nem vignettál-e, akkor a mélységélesség ellenőrző gomb használatával a legszűkebb rekesz mellett figyeljük meg a keresőben látható képet. Pontosabb ellenőrzést egy homogén világosszürke felület lefényképezésével kaphatunk. Az átmeneti adapterek lehetővé teszik azt is, hogy az általunk használt szűrőket csak a legnagyobb átmérőjű objektívünkhöz kelljen megvásárolni. Ügyeljünk arra is, hogy csak frontoldali szűrőmenettel is rendelkező szűrőt válasszunk, mert így a menetes napellenző a szűrővel együtt is használható marad. A polár és egyéb szűrők kiválasztásánál legyünk figyelmesek. A nagylátószögű objektívek miatt 5mm-nél vastagabb foglalatú szűrőt lehetőleg ne válasszunk, de ennek ellenére se mondjunk le arról, hogy a színszűrő frontoldalán is legyen menet. A meglévő napellenzők hatásosságát házilagos módszerekkel fokozhatjuk. Az első lehetőség a napellenző méretének megnövelése. Ha a napellenzőnk belső oldala nem elég fekete, akkor hatásosságát a fekete bársony tapétázással fokozhatjuk. A kör keresztmetszetű napellenző keresztmetszetét egy téglalap alakú maszkkal leszűkíthetjük, de ettől kezdve már a felhelyezési pozícióra is ügyelni kell. A napellenzők anyaga gumi, műanyag vagy fém lehet. A gumi napellenzők összenyomhatóak, így kis helyen elférnek. A műanyagból készültek könnyűek, a fém kivitelűek tartósak. A napellenzők nem elhanyagolható mértékben védik az objektívet a portól és a sérülésektől, ezért használatukat már csak ezért se mellőzzük. Itt jegyzem meg, hogy az objektívek UV szűrős védelmét én nem javaslom, mert minden pluszként felhelyezett és az objektívhez nem tervezett üveg csekély mértékben ugyan, de rontja az objektív minőségét. A napellenzőt állandóan is az objektív előtt hagyhatjuk, de ekkor az első oldalára egy fedősapkát kell keresnünk.

A napellenzők kivitelük szerint is elég változatosak. A kihúzható típusok nem igényelnek plusz helyet de általában nem elég hosszúak. A virágszirom alakú napellenző úgy keletkezik, hogy egy szűkre méretezett napellenzőből a tervezők a vignettálást okozó felületeket kivágják. A nagyméretű teleobjektívek napellenzője a tárolás idejére általában fordítva is felrögzíthető az objektívre. Sok esetben jól jönne, ha a napellenző akár méteres nagyságú volna. Ilyen eszköz megvalósítása természetesen irreális, de ha tudjuk mit szeretnénk elérni, érdekes trükköket alkalmazhatunk. Amikor nappal szemben fényképezünk, mindenképpen el kell kerülnünk, hogy a napfény közvetlenül elérje az objektívet. Megeshet, hogy egy lámpaoszlop árnyékát használjuk ki, vagy egy barátunk segítő keze takarja ki a zavaró fényeket. Ha nem tudjuk elkerülni, hogy a nap is rákerüljön a felvételre, akkor próbáljunk valamilyen képelemet, például egy fát keresni a nap eltakarásához. Amikor statikus témát fotózunk, a fényképezőgépet helyezzük állványra, és a késleltetett expozíciót használva egy sötét lappal árnyékolhatjuk az objektívet. Ha nem találunk más megoldást, akár a saját tenyerünkkel is eltakarhatjuk a napot, és később pedig az égbolt hiányzó részét retussal pótoljuk. Ha olcsó, de csúcsminőségű napellenzőt szeretnénk, készítsük el saját magunk. A tervezéshez a www.lenshoods.net vagy más hasonló oldalon találunk útmutatást. A barkácsolt napellenző előnye a filléres ár, a tetszőleges méret, és esetleg az összehajtogatható kivitel. Ha valaki napellenző barkácsolásra adja a fejét, akkor ki kell számolnia az objektív látószögét. Téglalap keresztmetszetű napellenzők esetén a vízszintes és függőleges látószöget külön kell meghatározni. Az objektív katalógusok megadják a képátlóhoz tartozó látószöget, kör keresztmetszetű, kúpos napellenzők estén ez a szög a meghatározó. A kisebb méretű érzékelővel (DX) rendelkező kamerák tulajdonosai figyeljenek arra, ha full méretes érzékelőhöz (FX) tervezett objektívet használnak, akkor a gyári napellenző bizony nem elég szűk. Általánosságban is állíthatjuk, hogy egy adott fókusztávolsághoz tervezett napellenző egy nagyobb fókusztávolságú, illetve kisebb látószögű objektíven is meg fog felelni, de a hatásossága csökkenni fog. Végezetül a mellékelt képeken bemutatok néhány érdekes gyári és barkácsolt megoldást: